Menstruációs szabadság: valóban segítség vagy inkább újabb bélyeg a nőkön?

Egyesek szerint a menstruációs szabadság emberséges és szükséges támogatás azoknak a nőknek, akik hónapról hónapra komoly fájdalmakkal dolgozzák végig azokat a napokat. Mások attól tartanak, hogy az intézkedés tovább mélyítheti a munkahelyi egyenlőtlenségeket, és újabb negatív sztereotípiákat erősíthet a nőkkel kapcsolatban. De hol húzódik a határ támogatás és diszkrimináció között?

Két eltérő vélemény a menstruációs szabadságról, amelyeknek külön érdekességét adja, kiktől származnak. Az első, támogató megszólaló egy magyar férfi, a terézvárosi polgármester, aki Magyarországon először vezette be ezt az intézkedést az önkormányzat tulajdonában lévő cégeknél. A második, kritikusabb hangú megszólaló pedig egy spanyol szakszervezeti képviselő, aki az országban törvényesen is garantált pluszszabadsággal kapcsolatos kételyeknek adott hangot. Pedig nő.

Ahol már törvény védi a menstruációs szabadságot

Oroszországban már a 20-as, 30-as években fizetett szabadnapot adtak a menstruáció idejére a nőknek, hogy így óvják a termékenységüket. Ezt a gyakorlatot vették át Japánban, ahol 1947-től vezettek be hasonló szabályozást. Őket követte Indonézia, Dél-Korea, Tajvan, Zambia, majd Európában először, 2022-ben Spanyolország. Magyarországon ugyanettől az évtől kezdve vehetik igénybe ezt a szabadságot a terézvárosi önkormányzati cégeknél dolgozó nők, a versenyszférában pedig a Sigma Technologies Magyarország kínál hasonlót. Az iskolák közül világelsőként az International Business School vezette be 2023-ban, hogy a menstruációs görcsöket és az azokkal járó nehézségeket elfogadható indokként ismerje el a megengedett hiányzási kvótán felüli igazolt távollét esetében. Az intézkedés pártolói azt vallják, hogy ha a nőknek lehetőségük van pihenni, amikor szükségük van rá, akkor a munkahelyen töltött idő alatt hatékonyabbak lehetnek.

Nem „extra pihenőnap” és nem is automatikus jog

Sokan fejezték ki felháborodásukat azzal kapcsolatban, hogy a nőknek alanyi jogon több szabadnap járna, mint a férfiaknak, ráadásul akkor erre bárki bármikor hivatkozhat, aki menstruál. Az azonban nagy tévedés, hogy a plusz szabadság „bemondásra” és minden nőnek járna. A könnyítést a legtöbb országban akkor lehet igénybe venni, ha az orvos igazolja, hogy a menstruáció időszaka alatt a normálisnál erősebb fájdalmakat kell átélnie a nőnek, de Indonéziában például kizárólag a fizikai munkát végzők kérhetnek ilyet. Általában azt is megszabják, hány napot vehet ki a munkavállaló (általában havi egy-három nap), és nem is mindenhol jár ezekért a napokért teljes bér. Bár Japánban nem kérnek orvosi igazolást és a kivehető napok mértékét sem határozzák meg, a kivett napok fizetetlen szabadnapnak minősülnek. Az adatok alapján ezzel a lehetőséggel a dolgozó nők 0.9 százaléka él – tehát valóban csak azok, akiknek szükségük van rá.

Pozitív vagy negatív diszkrimináció?

Sokszor kerül elő az is, hogy bár a menstruációs szabadság valóban hozzájárulhat a menstruáció körüli tabuk lebontásához és a társadalmi tudatosság növeléséhez, illetve nagy segítséget jelenthet azoknak, akik fájdalmas tünetekkel küzdenek, újabb diszkriminációra is okot adhat, és hátrányt jelenthet a nők számára a munkaerőpiacon. A munkáltatók ugyanis már eddig is mérlegelték egy női munkavállaló esetében, hogy van-e gyermeke, vagy ha nincs, tervez-e és mikor (még akkor is, ha ez jogilag tilos). Ha ezek mellé még a menstruációs szabadság „réme” is ott lebeg majd a fejük felett, az sokat ronthat a nők munkavállalási esélyein.

Nem kell belenyugodni a fájdalmas menstruációba

Az ezzel kapcsolatos szabályozások és a gyakorlat tehát még igencsak gyerekcipőben jár, de az biztos, hogy érdemes és kell is foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ennek ellenére abba sem szabad belenyugodni, ha fájdalmas menstruációval (dysmenorrhea) küzdünk. A probléma hátterében ugyanis állhat fizikai elváltozás (endometriózis, mióma, kismedencei gyulladás), amelyet feltétlenül kezelni kell, de okozhatja a hormonális egyensúly zavara is, amelyet szintén lehet – akár hormonmentes módon – rendezni. Ha tehát rendszeresen tapasztalunk a menstruáció előtt (PMS) vagy közben kellemetlen tüneteket (alhasi görcsök és fájdalom, hátfájás, hányinger és hányás, hasmenés, fáradtság, fejfájás), érdemes utánajárni a kiváltó okoknak és megtalálni azt az életmódbeli és/vagy gyógyszeres segítséget, amellyel nemcsak a munka-, de az életkedvünket és az életerőnket is meg tudjuk őrizni.

Ez is érdekelheti: