Menstruációs szabadság: valóban segítség vagy inkább újabb bélyeg a nőkön?
Egyesek szerint a menstruációs szabadság emberséges és szükséges támogatás azoknak a nőknek, akik hónapról hónapra komoly fájdalmakkal dolgozzák végig azokat a napokat. Mások attól tartanak, hogy az intézkedés tovább mélyítheti a munkahelyi egyenlőtlenségeket, és újabb negatív sztereotípiákat erősíthet a nőkkel kapcsolatban. De hol húzódik a határ támogatás és diszkrimináció között?
„A fájdalmas menstruáció nem gyengeség. Nem lehet stigmatizálni. (…) Nem lehet hatékony munkavégzést várni attól, aki akár a katedra mögött állva, a számítógépnél ülve vagy a gyártósor mellett fájdalomtól szenved.”
„Vannak férfiak, akiknek megfordult a fejében, nekik miért nem jár hasonló, míg a nők közül akadtak olyanok, akik amiatt aggódtak, hogy ez azt a gondolatot táplálja, hogy a menstruáció szükségszerűen fájdalmas és betegség, vagy hogy áldozatok vagyunk.”
Két eltérő vélemény a menstruációs szabadságról, amelyeknek külön érdekességét adja, kiktől származnak. Az első, támogató megszólaló egy magyar férfi, a terézvárosi polgármester, aki Magyarországon először vezette be ezt az intézkedést az önkormányzat tulajdonában lévő cégeknél. A második, kritikusabb hangú megszólaló pedig egy spanyol szakszervezeti képviselő, aki az országban törvényesen is garantált pluszszabadsággal kapcsolatos kételyeknek adott hangot. Pedig nő.
Ahol már törvény védi a menstruációs szabadságot
Oroszországban már a 20-as, 30-as években fizetett szabadnapot adtak a menstruáció idejére a nőknek, hogy így óvják a termékenységüket. Ezt a gyakorlatot vették át Japánban, ahol 1947-től vezettek be hasonló szabályozást. Őket követte Indonézia, Dél-Korea, Tajvan, Zambia, majd Európában először, 2022-ben Spanyolország. Magyarországon ugyanettől az évtől kezdve vehetik igénybe ezt a szabadságot a terézvárosi önkormányzati cégeknél dolgozó nők, a versenyszférában pedig a Sigma Technologies Magyarország kínál hasonlót. Az iskolák közül világelsőként az International Business School vezette be 2023-ban, hogy a menstruációs görcsöket és az azokkal járó nehézségeket elfogadható indokként ismerje el a megengedett hiányzási kvótán felüli igazolt távollét esetében. Az intézkedés pártolói azt vallják, hogy ha a nőknek lehetőségük van pihenni, amikor szükségük van rá, akkor a munkahelyen töltött idő alatt hatékonyabbak lehetnek.
Nem „extra pihenőnap” és nem is automatikus jog
Sokan fejezték ki felháborodásukat azzal kapcsolatban, hogy a nőknek alanyi jogon több szabadnap járna, mint a férfiaknak, ráadásul akkor erre bárki bármikor hivatkozhat, aki menstruál. Az azonban nagy tévedés, hogy a plusz szabadság „bemondásra” és minden nőnek járna. A könnyítést a legtöbb országban akkor lehet igénybe venni, ha az orvos igazolja, hogy a menstruáció időszaka alatt a normálisnál erősebb fájdalmakat kell átélnie a nőnek, de Indonéziában például kizárólag a fizikai munkát végzők kérhetnek ilyet. Általában azt is megszabják, hány napot vehet ki a munkavállaló (általában havi egy-három nap), és nem is mindenhol jár ezekért a napokért teljes bér. Bár Japánban nem kérnek orvosi igazolást és a kivehető napok mértékét sem határozzák meg, a kivett napok fizetetlen szabadnapnak minősülnek. Az adatok alapján ezzel a lehetőséggel a dolgozó nők 0.9 százaléka él – tehát valóban csak azok, akiknek szükségük van rá.
Pozitív vagy negatív diszkrimináció?
Sokszor kerül elő az is, hogy bár a menstruációs szabadság valóban hozzájárulhat a menstruáció körüli tabuk lebontásához és a társadalmi tudatosság növeléséhez, illetve nagy segítséget jelenthet azoknak, akik fájdalmas tünetekkel küzdenek, újabb diszkriminációra is okot adhat, és hátrányt jelenthet a nők számára a munkaerőpiacon. A munkáltatók ugyanis már eddig is mérlegelték egy női munkavállaló esetében, hogy van-e gyermeke, vagy ha nincs, tervez-e és mikor (még akkor is, ha ez jogilag tilos). Ha ezek mellé még a menstruációs szabadság „réme” is ott lebeg majd a fejük felett, az sokat ronthat a nők munkavállalási esélyein.
Nem kell belenyugodni a fájdalmas menstruációba
Az ezzel kapcsolatos szabályozások és a gyakorlat tehát még igencsak gyerekcipőben jár, de az biztos, hogy érdemes és kell is foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ennek ellenére abba sem szabad belenyugodni, ha fájdalmas menstruációval (dysmenorrhea) küzdünk. A probléma hátterében ugyanis állhat fizikai elváltozás (endometriózis, mióma, kismedencei gyulladás), amelyet feltétlenül kezelni kell, de okozhatja a hormonális egyensúly zavara is, amelyet szintén lehet – akár hormonmentes módon – rendezni. Ha tehát rendszeresen tapasztalunk a menstruáció előtt (PMS) vagy közben kellemetlen tüneteket (alhasi görcsök és fájdalom, hátfájás, hányinger és hányás, hasmenés, fáradtság, fejfájás), érdemes utánajárni a kiváltó okoknak és megtalálni azt az életmódbeli és/vagy gyógyszeres segítséget, amellyel nemcsak a munka-, de az életkedvünket és az életerőnket is meg tudjuk őrizni.
Ez is érdekelheti:
Megjött – ilyen korán? Vagy már megint késik? Cikluszavar
Gyakran bosszankodunk a menzesz miatt, elegünk van belőle, vagyonokat költünk tamponra és betétre. Ugyanakkor minden nő kötődik a saját menstruációjához. De legalábbis szereti, ha az pontosan és...
A mensi előtt nem tudtam abbahagyni az evést!
Mi lehet az oka? Hiába fogadkozom, hogy kőkemény fogyókúrába kezdek, a menstruációmat megelőző napokban farkasétvágyam van, minden este megeszem legalább egy tábla csokit. Nem értem miért törnek...
Kata menzesze az állandó stressz miatt rendetlenkedett
Kata, felvilágosult, városi nő, aki tudatosan éli az életét. Bár mindent megtesz, hogy egyensúlyt, harmóniát teremtsen az életében, egyetlen dolgot mégsem tud kizárni, a stresszt. Az állandó...


